domain.hu

14/06/2026

Elhunyt Martos Balázs, a magyarországi internet egyik alapítója

2026. június 13-án, életének 74. évében elhunyt Martos Balázs, a magyarországi internet úttörője, az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) egyik alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke.

Martos Balázs 1952. október 1-jén született Budapesten. 1977-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Digitális Berendezések Ágazatán. Egész pályája az MTA SZTAKI-hoz, majd az általa is létrehozott szervezetekhez kötődött.

Vezetője volt a SZTAKI több-mikroprocesszoros kutatócsoportjának, főkonstruktőre az IBM 3705 kompatibilis TCT 3720 távadatfeldolgozó processzornak, és a SZTAKI számítóközpontjának vezetőjeként számos olyan fejlesztést irányított, amelyek elvezettek az első magyar országos akadémiai hálózat, a Hungarnet létrejöttéhez. Projektvezetőként az ő nevéhez fűződik a HBONE gerinchálózat felépítése is – ezzel megteremtve a magyarországi internethasználat műszaki alapjait.

A .hu legfelső szintű domain első adminisztratív felelőseként 1990-ben kialakította a hazai domainregisztrációs és delegálási rendszert. 2015-ös nyugdíjba vonulásáig a .hu zóna stabil és független működtetésének fő szervezője, irányítója volt.

1995-ben kezdeményezésével jött létre az internetszolgáltatók számára versenysemleges helyen és feltételekkel az első hazai internet-forgalom kicserélő központ, a BIX (Budapest Internet Exchange).

1996-ban tizennégy alapító internetszolgáltatóval létrehozta az Internet Szolgáltatók Tanácsa Egyesületet, amelynek 1998–1999-ben elnöke, 2000-től örökös tiszteletbeli elnöke volt. 2000 és 2015 között az ISZT Kht., majd jogutóda, az ISZT Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként vezette a .hu Nyilvántartót, a BIX-et és a HunCERT tevékenységét. Az általa kialakított szervezeti és műszaki alapok ma is a .hu domainregisztráció és a hazai peering gerincét adják.

Tevékenységét 2016-ban az akadémiai közösség Hungarnet-díjjal ismerte el. 2026-ban, az Internet Szolgáltatók Tanácsa 30 éves jubileumán a tagság szavazata alapján elsőként neki ítélték oda az újonnan alapított Pro Internet díjat.

Nemcsak az infrastruktúrára figyelt: az ő kezdeményezésére támogatta az ISZT a Magyar Elektronikus Könyvtárat és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szegedi Informatikatörténeti Kiállítását – nemcsak építője, hanem őrzője is volt a magyar internet történetének. A 20 és 25 éves évfordulóra ő maga állította össze az ISZT történetének dokumentációját, amely a hazai internettörténet egyik legfontosabb forrása.

Miszori Attila, az ISZT elnöke így búcsúzik: „Martos Balázs minden döntésénél ott volt egy nagyon következetes mérce – mindig a .hu hosszú távú függetlenségét és a közösség érdekét tartotta szem előtt. Évtizedeken át sokunk mentora és példaképe volt."

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Egyesület és a .hu Nyilvántartó saját halottjának tekinti.

Nyugodjon békében.

12/06/2026

A böngésző címsorában látható lakat ikon sokaknak egyet jelent azzal, hogy „ez az oldal biztonságos”. És valóban: fontos jelzés. Azt mutatja, hogy a kapcsolat titkosított, vagyis az adatok védett csatornán haladnak a látogató eszköze és a weboldal szervere között.

De van egy fontos részlet: a lakat nem azt jelenti, hogy maga a weboldal minden szempontból megbízható.

A HTTPS elsősorban az adatforgalmat védi útközben. Nem garantálja automatikusan, hogy az oldal tulajdonosa tisztességes, hogy a tartalom veszélytelen, vagy hogy a weboldal nincs feltörve. Ma már akár rosszindulatú oldalak is használhatnak titkosított kapcsolatot - ezért a biztonság megítélése nem állhat meg egyetlen ikon ellenőrzésénél.

Mire érdemes még figyelni?

Például arra, hogy a webcím pontosan az-e, aminek látszik. A csaló oldalak gyakran apró elírásokra, hasonló karakterekre vagy megtévesztő névváltozatokra építenek. Fontos az is, hogy legyenek hiteles kapcsolati adatok, átlátható adatkezelési információk, működő tanúsítvány, frissített weboldal és megfelelő üzemeltetői háttér.

Weboldal-tulajdonosként pedig a HTTPS csak az alap. A rendszeres frissítések, erős jelszavak, kétfaktoros hitelesítés, biztonsági mentések és megbízható tárhelyszolgáltató mind ugyanannak a védelemnek a részei.

A lakat tehát jó kezdet.
De a valódi biztonság több jel együttese.

Ha bővebben is érdekel, hogyan ismerhető fel egy biztonságos weboldal, és mit tehetsz tulajdonosként a védelemért, a témáról részletes cikket írtunk a domain.hu Tudástárban. 👇

https://www.domain.hu/tudastar/biztonsagos-weboldal-tippek

---

07/06/2026

A webcímek végén álló két betű sokszor fel sem tűnik. Pedig a .hu, a .de, a .fr vagy a .uk nem véletlen rövidítések: ezek országkódos legfelső szintű domainek, vagyis ccTLD-k.

A történet az internet korai éveihez vezet vissza. Ahogy a hálózat nemzetközivé vált, szükség lett olyan végződésekre, amelyek országokhoz vagy területekhez kapcsolódnak. A rendszer alapja többnyire az ISO 3166 szabvány kétbetűs országkódja lett. Ezt a logikát már az 1980-as években elkezdték használni, és később az RFC 1591 is rögzítette: a domainnévrendszerben a generikus végződések mellett ott vannak a kétbetűs országkódok is.

Érdekesség: az első országkódos végződések között már 1985-ben megjelent például a .us, majd hamarosan olyan ismert végződések is jöttek, mint a .uk, a .de vagy a .fr. A .hu delegálási adatai szerint Magyarország országkódos végződésének regisztrációs dátuma 1990. november 7.

De miért fontos ez ma?

Mert egy országkódos végződés nemcsak technikai jelölés. A felhasználók számára gyakran ismerősséget, helyi kötődést és bizalmat is jelent. Egy magyar közönségnek szóló oldalnál a .hu természetes, könnyen érthető és egyértelmű választás lehet.

A domain végződése tehát nem apró részlet.
A pont utáni két betű sokszor azt is jelzi: kikhez, melyik piachoz és milyen közeghez szeretnél kapcsolódni.

---

02/06/2026

Volt idő, amikor egy vállalkozás online jelenléte szinte egyet jelentett azzal, hogy „fent van a közösségi médiában”. Egy oldal, pár poszt, néhány fotó, üzenetküldési lehetőség - és kész.

Csakhogy a közösségi profil valójában nem teljesen a tiéd.

A szabályokat nem te írod.
Az algoritmust nem te irányítod.
A megjelenést nem te alakítod.
És ha holnap megváltozik a felület működése, a profilod elérése, láthatósága vagy akár hozzáférése is változhat.

Ez nem azt jelenti, hogy a közösségi média ne lenne fontos. Sőt: sok vállalkozásnál ez az első találkozási pont. De a bizalom gyakran ott erősödik meg, ahol az érdeklődő végre egy rendezett, saját felületre érkezik.

Egy weboldal más szerepet tölt be.
Ott nem egy hírfolyam egyik eleme vagy, hanem te határozod meg a sorrendet: mit csinálsz, kinek segítesz, hogyan lehet elérni, milyen szolgáltatásaid vannak, milyen kérdésekre adsz választ.

A web története is erről szól: amikor Tim Berners-Lee 1989-ben megálmodta a World Wide Web alapjait, a cél az információk összekapcsolása és könnyebb elérése volt. A weboldal ma is ezt tudja igazán jól: egy helyre rendezi azt, amit más felületeken sokszor csak darabokban találunk meg.

Egy közösségi profil jó lehet figyelemfelkeltésre.
Egy saját weboldal viszont kapaszkodó: visszakereshető, átlátható, hosszú távon építhető.

És a kettő együtt működik igazán jól.
A közösségi média elindítja az érdeklődést.
A saját weboldal segít bizalommá alakítani.

---

29/05/2026

Ma természetesnek vesszük, hogy egy webcímet szavakkal írunk be. Pedig az internet korai időszakában ez egyáltalán nem volt magától értetődő.

A hálózatok elején a gépek neveit és címeit egy központi fájlban tartották nyilván. Ez működött, amíg kevés gép volt. Ahogy viszont a hálózat nőtt, egyre nehezebb lett mindent naprakészen tartani.

Ebből a problémából született meg a Domain Name System, vagyis a DNS gondolata: egy elosztott rendszer, amely az ember által olvasható neveket a gépek számára értelmezhető címekhez kapcsolja. Paul Mockapetris 1983-ban dolgozta ki a DNS alapjait - ezzel az internet egyik legfontosabb háttérrendszere született meg.

És itt jön képbe a pont.

A domainnevek nem véletlenszerűen tagolt szavak. A DNS-ben a névtér hierarchikus, vagyis több szintből áll. A pont választja el ezeket a szinteket egymástól. Amit mi egyszerű webcímként látunk, az a háttérben egy rendezett címzési rendszer része.

Ezért nem mindegy, mi áll a pont előtt, és mi áll utána.

A pont segít, hogy a domainnév ne csak egy szó legyen, hanem strukturált, értelmezhető cím az interneten. Olyan, mint a címzésben az ország, a város, az utca és a házszám logikája - csak digitális formában.

A jó domainnév ma is ebből az egyszerű logikából él: legyen érthető, megjegyezhető, könnyen leírható, és a pont után olyan végződés álljon, amely illik hozzá.

---

27/05/2026

Ki áll egy domain név mögött?

Új cikkünkben megmutatjuk, hogyan segít eligazodni a WHOIS keresés, milyen nyilvános adatokat ellenőrizhetsz egy .hu domainről, és hogyan használhatod mindezt a domain.hu keresőjében.

https://www.domain.hu/tudastar/whois-kereses-domain-tulajdonos

---

Találkoztál már azzal a helyzettel, hogy felkerestél egy weboldalt, és szeretted volna tudni, ki áll mögötte? Vagy éppen egy megálmodott domaint szeretnél megszerezni, de már foglalt volt – és kíváncsi voltál, ki a jelenlegi használója? Esetleg egy gyanús e-mailt kaptál, és ...

26/05/2026

Sokan úgy gondolnak a domain végére, mint egy „technikai apróságra”. Pedig a .hu gyakran egy nagyon egyszerű üzenet: itt vagyunk, itthon vagyunk, magyar közönséghez szólunk.

Amikor valaki rád keres, ajánlást kap, vagy csak gyorsan beírja a neved a böngészőbe, a .hu ismerős. Olyan, mint egy kicsi kapaszkodó: „jó helyen járok”. Ezért is működik sok márkánál ösztönösen - névjegyen, e-mail aláírásban, social profilban, plakáton.

A másik nagy előny a hétköznapokban jön ki: könnyebb megjegyezni és visszaírni. Ha valaki egyszer hallja a neved, nagyobb eséllyel talál vissza, ha a webcímed rövid, tiszta, és a vége „magától értetődő”.

És még valami: egy webcím nem csak weboldal. Sokszor e-mail címekben él tovább nap mint nap - ajánlatokban, számlákon, időpont-egyeztetésben. Ha a név stabil és egységes, az a kommunikációban is rendet tesz.

Ha van egy név a fejedben, érdemes ránézni, mennyire „adja magát” .hu-val - mert sokszor ez az a kis döntés, ami hosszú távon nagy különbséget csinál.

---

21/05/2026

Minden évben sok új ötlet születik. Márkanév, projekt, vállalkozás, „majd egyszer elindítom”...

És közben van egy apró, de nagyon beszédes kérdés:
Ha valaki egyszer hallja a neved, vissza tudja írni hibátlanul?

Próbáld ki ezt a gyors névtesztet (tényleg 10 másodperc):

1️⃣ Mondd ki hangosan egyszer. Ha utána rögtön betűzni kell („jé vagy ly?”, „egybe?”, „kötőjellel?”), az később webcímen és e-mail címen is előjön.

2️⃣ Írd le úgy, ahogy egy idegen leírná. Ha többféleképp is „logikus”, akkor mások is többféleképp fogják beírni.

3️⃣ Képzeld el a napodban 10x: e-mail aláírás, social bemutatkozó, ajánlat, névjegy - mindenhol ugyanaz a név fog visszaköszönni.

Ha már most fárasztó ránézni, később sem lesz könnyebb.

A jó név nem csak szép: könnyen kimondható, leírható, megjegyezhető - és ha magyar közönséghez szólsz, természetes, hogy .hu is kerül mögé.

---

17/05/2026

Május 17. nem véletlen dátum a kommunikáció történetében. Ezen a napon tartják a Távközlési és Információs Társadalom Világnapját – de a történet jóval az internet előtt kezdődött.

1865. május 17-én Párizsban aláírták az első Nemzetközi Távíró Egyezményt, és létrejött az International Telecommunication Union, vagyis az ITU. Ez azért volt nagy pillanat, mert a világ először kezdte közösen szabályozni, hogyan kapcsolódjanak össze az országhatárokon átnyúló kommunikációs rendszerek. Akkor még távíróról beszéltünk – ma már digitális hálózatokról, adatközpontokról, műholdakról, tenger alatti kábelekről és internetes infrastruktúráról.

A világnapot eredetileg 1969 óta tartják World Telecommunication Day néven, majd 2006-ban egyesült az Information Society Day-jel, így lett belőle World Telecommunication and Information Society Day. A cél ma is ugyanaz: felhívni a figyelmet arra, hogyan formálják az internet és az információs technológiák a társadalmat, a gazdaságot és a mindennapi életet.

A 2026-os téma különösen aktuális: „Digital lifelines”, vagyis digitális életvonalak. Az ITU ezzel arra hívja fel a figyelmet, hogy a stabil hálózatok, kábelek, műholdak és adatrendszerek ma már nem kényelmi elemek, hanem alapvető infrastruktúrák. Ha ezek működnek, kapcsolatban maradunk, információhoz jutunk, ügyet intézünk, dolgozunk, tanulunk. Ha nem, az egész rendszer sérülékennyé válik.

Egy webcím, egy e-mail, egy keresés vagy egy online ügyintézés mögött mindig ott van ez a láthatatlan háttér.

Május 17. erről szól: a kapcsolódás nem magától értetődő. Hanem rendszerek, szabványok, hálózatok és emberek közös munkája.

---

13/05/2026

A márkád neve nem csak egy szó. Ez az, amit kimondanak, beírnak, továbbküldenek, rákeresnek. És sokszor ez az első dolog, amit valaki lát belőled: a webcímedben és az e-mail címedben.

Ezért a márkavédelem egyik legegyszerűbb, mégis legfontosabb lépése: a névhez tartozó .hu domain tudatos kezelése.

Mert ha a neved nincs a kezedben online, abból jöhetnek kellemetlen helyzetek:

► összekevernek egy hasonló nevű oldallal,
► félreértések lesznek a webcímmel,
► vagy egyszerűen máshol landol, aki téged keres.

A jó hír: nem kell technikai zseninek lenni. Elég végiggondolni a „névcsomagot”:

a márkanév fő verzióját, a leggyakoribb elírásokat, és ha van, a kötőjeles/ékezet nélküli változatot. (A cél nem a „minden létező verzió”, hanem a legvalószínűbbek lefedése.)

Ha van egy márkaneved, érdemes időben ránézni: hogyan jelenik meg a .hu-n, és mennyire egyértelműen vezet vissza hozzád. Ez nem hangos, nem „reklámos” lépés — inkább olyan, mint egy jó zár a bejárati ajtón: akkor értékeled igazán, ha egyszer szükség lenne rá.

---